Pénzes-féle szólótechnikai alapok II.

A skálavariáció

 

A megértett szólótechnikai alapelvek és a megtanult, begyakorolt bemelegítő skálák, valamint a pentaton-, és az alapskálák az elsődleges ösvények, amelyeken elindulhatunk céljaink felé. Ezen alapelvek és skálák a szólótechnikai optimalitás alábbi kritériumait határozták meg:

  1. az optimális gitárjátékhoz szükséges gitár-, és kéztartást,

  2. a pengető felé támasztott minőségi követelményeket,

  3. a folyamatos, húrváltástól független fel-lepengetést,

  4. a háromféle terc-kombinációból következő alapujjrendet, amellyel az összes alapskála felépíthető,

  5. a skála technikai szerkezetét, amely a nagyobbrészt kvart hangolású szólógitár esetében a minden húrra 3 pengetés (trichord-szerkezet).

A tudás kibontakoztatása második lépcsőben az alapskálák variációinak feladata. Ez a gyakorlatsorozat hosszadalmas (voltaképpen egy egész életre szól) és minél többet foglalkozunk vele, annál unalmasabb. Egyetlen előnye és ez elsöpör minden lehetséges kételyt, hogy általa valóban meg fogjuk tanulni az optimális gitártechnikát. A Pénzes-féle módszertanból logikusan következik, hogy előbb-utóbb (technikailag) bármit képesek leszünk lejátszani, illetve ha ez nem sikerül, akkor ez nem lesz felróható a módszertan hibájának.

 

Ugyanakkor éles határvonallal különbséget kell tennünk kezdő és haladó gyakorlatok között. Ezt elsősorban az ujjrendek bonyolultsága, másodlagosan a gyakorlat nehézsége miatt kell megtennünk. Ez a megkülönböztetés létkérdés, mert gyors játéknál a rossz ujjrend akadályt, sőt minőségbeli felső korlátot jelent. Magyarán, bizonyos sebesség felett nem fogunk tudni játszani rossz ujjrenddel. Ezért léteznek külön kezdő és haladó ujjrendek. Az utóbbiakat szoktam én jósnői szakszóval prediktív, azaz előrelátó ujjrendeknek hívni , mert alkalmazásukkor mintegy előre kell látni az ujjrendi problémát és annak megoldásait, ellentétben a lineáris gondolkodást igénylő, kezdő ujjrendektől. A jelen fejezetcsomag haladó ujjrendi megoldásokat nem tartalmaz.

 

Mi is a skálavariáció?

Ha veszünk egy (bármilyen) skálát, a skála hangjaira valamilyen ismétlődő dallamot találunk és ezt végigjátsszuk az egész skálán, akkor voltaképpen egy skálavariációt alkalmaztunk. A skálavariációk tehát az alapskálák ritmikai, egyúttal dallamvariációit jelentik és ha a Tisztelt Olvasó végiggyakorolja mindazt, ami a Pénzes-féle módszertanban leckeként fel van adva, akkor a skálavariációk  meg fogják adni a mesterszintű gitárjátékhoz szükséges tudás 70-80 százalékát, erre szavamat adom...

 

A skálavariációk jellegük szerint kétfélék lehetnek:

  1. matematikai skálavariációk, ahol a zenei alapképlet, a fent említett "dallam", azaz 1 egyszerű, néhány hangos kiindulópont matematikailag variálható, ezáltal kiszámíthatjuk a képletből kihozható összes variációs mennyiséget,

  2. zenei skálavariációk, amelyeknek nem érdemes matematikával nekitámadni. Kiindulópontjuk egy jól hangzó vagy technikailag hasznos zenei képlet.

Természetesen a kétféle skálavariáció-csoport között vannak elhanyagolható átfedések is, ezek a módszertan ismertetése és megírása szempontjából nem lényegesek.

 

A matematikai skálavariációk jellegéből következik, hogy begyakoroltatásuk valójában automatizálható (algoritmizálható). Ezúton hívom fel a Tisztelt Olvasó figyelmét a saját gyártmányú OSIRE nevű programra, amely a matematikai skálavariációk komplex gyakoroltató szoftvere:

 

Az OSIRE 1v kezelői felülete hathúros gitárnál (vízszintes fogólap)

 

Az OSIRE 1v kezelői felülete csellónál  (függőleges fogólap)

Az OSIRE 1v kezelői felülete csellónál  (függőleges fogólap)

 

Az OSIRE adta összes matematikai skálavariációs mennyiség hétfokú skála esetében elméletileg 725 = 1.341.068.619.663.964.900.807 és ez láthatóan tökéletesen elég a nyers hangszertechnika kigyakorlására. A programról részletesen olvashat honlapomon a program online kézikönyvében, illetve demo-verzióját regisztráció és bejelentkezés után ingyenesen letöltheti.

 

Emlékeztetőül az F-dúr tükörkép, most már az OSIRE programmal felvázolva:

Pénzes-féle Gitáriskola - F-dúr skála

 

Érdemes ezt pusztán kényelmi szempontok miatt G-dúrba transzponálni, azaz áthelyezni:

 

 Pénzes-féle Gitáriskola - G-dúr skála

 

Ekkor a skálaszerkezet értelemszerűen nem változik meg. Vegyük észre, hogy ezt az alapskálák előregyártott sablonjaiból adódóan rendkívül könnyen tehetjük meg (ellentétben a zongorával, ahol bizony sokszor már más ujjrendet kell használnunk).

 

Ellenőrizzük le a fenti G-dúr alapskálát videón is:

A G-dúr tükörkép hangjai az ötvonalas kottában:

 

A G-dúr tükörkép hangjai az ötvonalas kottában

G-A-H-C*D-E-Fisz-G*A-H-C-D*E-Fisz-G-A*H-C-H-A*G-Fisz-E-D*C-H-A-G*Fisz-E-D-C*H-A-G

 

Láthatjuk, hogy a G-dúr tükörkép, mint zenei ösvény...

 

 Pénzes-féle Gitáriskola - G-dúr skála

 

...a fenti kotta összes hangját technikailag meghatározta. A további könnyítés kedvéért a zenei hangok elnevezéseit négyesével és csillaggal elválasztva csoportosítottam is.

 

Megkérem a Tisztelt Olvasót, hogy a zenei hangok tükörképben való elhelyezkedését alaposan tanulja meg, hogy azok a későbbiekben minél könnyebben azonosíthatók legyenek, mert ebben a fejezetcsomagban a skálavariációk rendszerének módszertani magját részben ez az azonosítási mód képezi.

 

Egyúttal vegyük észre azt is, hogy itt és most nem kottaolvasást igyekeztem erőltetni, pusztán egy technikai sablon hangjainak alapos megismerését, mert a későbbiekben erre (de nem többre!) lesz szükségünk.