Szólótechnikai alapok V.

A skálák statikus ábrázolásának lehetőségei

 

Bevezetés

Észak

Dél

Nyugat

Kelet

 

Bevezetés

 

A zenét jellegében kétféle módon tudjuk ábrázolni:

A 2 tipikus dinamikus ábrázolási mód a kotta és a gitárcentrikus tabulatúra; ezek a zenét folyamatában mutatják meg. Íme egy rövid példa:

 

Forrás - Source: Gerhard Graf Martinez  flamenco-gitáriskolája

 

A statikus ábrázolási mód általában az oktatás során válik hasznossá, ekkor egy skála vagy akkord statikus, időtől független szerkezete van megjelenítve. A Pénzes-féle módszertan volt a legelső, amelyik ennek az ábrázolási módnak a szólótechnika tanításakor kiemelten fontos jelentőséget tulajdonított. Erre voltaképpen eddig kétféle módszer állt rendelkezésre. Egyik a sok helyen használt tabulatúra statikus formátuma (ahol az E6 húr van legalul)...

 

 

...a másik a jogvédett Pénzes-féle tükörkép...

 

 

Ha jobban belegondolunk, ezek az ábrázolási módok csupán a teljes lehetőségek különböző forgatású vetületei, itt az idő tehát, hogy felvázoljuk az összes lehetséges megoldást!

 

A felvázolás menete nagyon egyszerű: a fogólapot mind a 4 égtáj irányába el tudjuk elforgatni és mindegyiknek van 1 inverze (fordítottja) is. Lesz tehát 8 tükörképünk, amelyeket imígy célszerű az égtájak szerint elnevezni. A fizikai kiindulópont legyen a fogólap 1. fekvése feletti része, a nyereg (az ábrákon szürke csík), a tájolás tehát eszerint fog történni. A zeneelméleti kiindulópont pedig egy gitárcentrikus F-dúr skála.

 

Észak

 

Az álló helyzetben megszólaltatott húros hangszerek skáláinak ábrázolási módja. A Pénzes-féle módszertan volt a legelső a világon, amelyik cselló-, és nagybőgőskálákat ábrázolt. Mivel a zenészek többsége jobbkezes, az alábbi 2 ábra közül a jobb oldali lesz az általános használatú. Figyelem, ezek itt most mind standard hangolású gitárábrák!

 

     

Dél

 

Elméleti ábrázolás, mivel nincs olyan zenész, aki fejjel lefelé használná hangszerét. Talán a denevérek, pihenés előtt...

 

 

Nyugat

 

A jobbkezesség miatt a leggyakoribb ábrázolási mód. Egyik a statikus tabulatúra, a másik a Pénzes-féle gitár tükörkép.

 

 

 

Kelet

 

Bár a kezdetektől fogva ott volt ez a lehetőség is, mégsem terjedt el, mert ez az ábrázolási mód csakis a balkezesek számára kedvező. Honlapomon én is így hivatkozom erre a lehetőségre (például Az alapskálák II. - balkezeseknek).

 

 

 

Az ismertetett lehetőségeken felül a statikus ábra elforgatható még ferde irányokban is (ÉNY, ÉK, DK, DNY), illetve tetszőlegesen betehető 3D perspektívába, ám ezek az eljárások pedagógiai szempontból már lényegtelenek.