Arpeggio–skálák I.

 

Bevezetés

Dúr

1. pozíció

2. pozíció

3. pozíció

Moll

1. pozíció

2. pozíció

3. pozíció

Szűkített

Bővített

 

Bevezetés

 

Az arpeggio egy zenei utasítás, amely azt jelzi, hogy a hangokat "hárfaszerűen", azaz nem egyszerre, hanem gyors egymásutánban szólaltatjuk meg.

 

Ekkor általában 1 húrra 1 pengetés jut.

 

Ebből következően a felhasznált zenei alapelemek általában akkordok, hangzatfelbontások és nem skálafutamok, mert az utóbbiak -sűrűbb hangszerkezetük miatt-, erre ritkán alkalmasak. A fejezetcím tehát kissé pontatlan, mert valójában nem skálafutamokról beszélünk, hanem a skálákból levezetett akkordfelbontásokról. Mégis az "arpeggio-skálák" kifejezést használtam, mert míg az akkordok és esetleges felbontásaik legtöbbször csupán a zene középső, kísérő részét alkotják, addig a mostani esetben határozottan és célzatosan szólótechnikai elemként vannak felhasználva, amely egyértelműen a skálák sajátossága.

 

A gyorsaság és a felbontás miatt a pengetés is formabontó: erőteljesen alkarból elkövetve egy irányban kizárólag le-, illetve felfelé pengetünk (ezt nevezik angolul sweep-picking-nek), egyébiránt másra nem is igazán marad időnk. Természetesen különálló, mellette nagyon hasznos gyakorlatsorozat lehet az arpeggio-skálák folyamatos fel-lepengetéses kigyakorlása, mert ez igen feljavítja a pengetés minőségét.

 

Először hasonlítsuk össze az akkordok (hangzatok) és a skálák hangsűrűségét!

Kiindulópontunk a jól ismert pentatónia (az alábbi esetben G hangról indított). Ebben a skálában csupán 5 hang van 1 oktávon belül, akár bichord (1 húron 2 hang)...

 

Pénzes-féle gitár tükörkép - G-pentaton - bichord

 

...akár trichord-szerkezetben (1 húron 3 hang)...

 

Pénzes-féle gitár tükörkép - G-pentaton - trichord

 

...amely hangmennyiségben megegyezik egy ötöshangzatéval (azaz 5 hangból álló akkorddal). A pentaton skála hangjai azonban nem nagyon alkalmasak arpeggio-technikára, mert más a skála belső, zeneelméleti szerkezete. Ez a különbség még szembetűnőbb egy hétfokú skála esetén, hiszen ott a hangsűrűség még nagyobb. Ebből következően az arpeggio-technika leginkább hármas-, illetve négyeshangzatoknál szokott előfordulni (azaz 3, illetve 4 hangból álló akkordoknál).

 

Mivel zenei hangrendszerünk egyik legfontosabb jellemzője a tonalitás, ennek alapja pedig a skálák, valamint a rá építhető hármashangzatok, legelőször nézzük meg a skálákból felépíthető 4 alapvető hangzatfelbontást:

Ezután egy Pénzes-féle globális rátekintéssel felvázoljuk ezen hangzatok gitáron lecsapódó teljes szerkezetét a fantasztikus OSIRE segítségével. Lényeges ez, hiszen a teljes szerkezeteket ugyan nem tudjuk lejátszani, ám potenciálisan megmutatják azokat az arpeggio-töredékeket, amelyeket egyáltalán a gitárjáték során felhasználhatunk. A felvázolás kiindulópontja legyen a csakis fehér billentyűket tartalmazó C-dúr hármashangzat...

 

C-dúr hármashangzat zongorán

C-E-G

 

C-dúr - C-E-G

Pénzes-féle gitár tükörkép - C-dúr - C-E-G

 

C-moll - C-Esz-G

Pénzes-féle gitár tükörkép - C-moll - C-Esz-G

 

C-szűkített - C-Esz-Gesz

Pénzes-féle gitár tükörkép - C-szűkített - C-Esz-Gesz

 

C-bővített - C-E-Gisz

Pénzes-féle gitár tükörkép - C-bővített - C-E-Gisz

 

A felhasználható technikai szerkezetek tehát a fentiekből kiemelt, technikailag viszonylag kényelmesen lejátszható arpeggio-töredékek. Egyúttal jegyezzük meg, hogy a fenti arpeggio-rajzolatok nyilvánvalóan minden hangnemben azonosak. Ellenőrizzük most le gyorsan ezt az állítást a C-, és F-hármashangzat Kállay-kettősén !

A C és F hangok között 6 félhanglépésnyi távolság van, ha beleszámoljuk a kezdőhangot is (amit én mindig megteszek, mert így könnyebb számolni):

 

Pénzes-féle gitár tükörkép - 6 félhanglépésnyi távolság

 

Ezen felismerés birtokában az F-dúr hármashangzat-szerkezetek ugyanennyivel fognak jobbra tolódni a C-dúréhoz képest:

 

F-dúr

Pénzes-féle gitár tükörkép - F-dúr

 

F-moll

Pénzes-féle gitár tükörkép - F-moll

 

F-szűkített

Pénzes-féle gitár tükörkép - F-szűkített

 

F-bővített

Pénzes-féle gitár tükörkép - F-bővített

 

Ezt az ellenőrzést meg tudjuk tenni az Arpeggio skálák II. című fejezetben is.

 

Ám ebben a pillanatban meg kell állapítanunk az arpeggio-skálák egy további fontos tulajdonságát: nevezetesen azt, hogy az arpeggio-futam hány húrt érint? Elméleti lehetőségünk 6, mert az átlagos gitár hathúros, de mivel nincs arpeggio-futam 1 húron (hiszen ez már egyhúros skála), ezért az arpeggio főként a sweep-picking-hez köthető technikája minimum 2 vagy több húros. A leggyakoribb arpeggio-futamok 3-4, ritkán 5 húrosak, de a mániákusok 6 húrral is vígan vagdalkoznak oda és vissza.

 

Ha a fent megállapított (1 húron 1 hang) feltételt és a gitár túlnyomórészt kvart alaphangolását összevetjük, akkor rá kell arra döbbennünk, hogy mivel a hármashangzatok kisterc és nagyterc kombinációkból állnak, ezért egyetlen hármashangzat sem lesz szekvenciálisan végigjátszható. Például C-dúr hármashangzat esetén, ha következetesek akarunk maradni a C-E-G-C-E-G-C-E-G... szerkezetben, akkor mindig meg fog törni az arpeggio "1 húron 1 hang" szabálya, azaz mindig lesz olyan húr, ahol 2 hangot kell pengetnünk. Az ilyen szerkezeteket neveztem el tört arpeggio-nak. Valójában nem probléma ez, hiszen a jó gitáros képes lekezelni az ilyen skálatöréseket is.

 

A fenti teljes szerkezetekből elméletileg rengetegféle arpeggio-töredéket képesek vagyunk levezetni. A gyakorlatban viszont mindenkinek megvan a maga jól bevált fekvése és szerkezete, amelyhez több-kevesebb erővel ragaszkodik. A töredékek technikai variálását maga a gitár belső felépítése is elősegíti, hiszen rajta egyetlen hang, skála, akkord többféleképpen játszható le. Ezért az alább ismertetésre kerülő arpeggio-töredékek csupán azért vannak kiemelve, mert a nagy gitárosoknál a leggyakrabban fordulnak elő vagy egyszerűen a legjobban használhatók fel. Ebből természetesen az is következik: egyáltalán nem biztos, hogy a nagy gitáros kedvenc arpeggio-futama és a mi kedvencünk azonos lesz. Ne dőljünk hát be az aljas arpeggio-marketingnek, amely azt üvölti a fülünkbe, hogy...

 

Ne dőljünk hát be az aljas arpeggio-marketingnek...

("Én majd megmutatom, hogy neked mi a legjobbbbbb!")

 

...hanem próbáljuk ki az összes variációs lehetőséget.

 

Dúr

 

Pénzes-féle gitár tükörkép - C-dúr

 

1. pozíció

Kezdjük a triviális C-dúr hármashangzattal a 1.2.3.4. fekvés környékén! A5 húr C hangjáról indulva egy 5-ös arpeggio-t kapunk:

 

Pénzes-féle gitár tükörkép - C-dúr - 1. pozíció - 1

 

Az ilyen hosszú felfutás viszonylag ritka, éppen a hossza miatt, de szólókezdéseknél előfordul. Ennél gyakoribb a 4-es...

 

Pénzes-féle gitár tükörkép - C-dúr - 1. pozíció - 2

 

...és a 3-as, amely sokszor már egy kisterccel túl is lóg. Az utóbbi szerkezet nagyon jól műveltethető és ezért népszerű szerkezet:

 

Pénzes-féle gitár tükörkép - C-dúr - 1. pozíció - 3

 

2. pozíció

Ebben a pozícióban az egymás fölött lévő 3 hang...

 

Pénzes-féle gitár tükörkép - C-dúr - 2. pozíció - 1

 

...amelyet vagy kisbarré-technikával, azaz elfektetett ujjrenddel vagy külön ujjakkal tudunk csak lefogni, nem teszi túl vonzóvá a szerkezetet. Ennek ellenére ez a szerkezet...

 

Pénzes-féle gitár tükörkép - C-dúr - 2. pozíció - 2

 

...vagy ez...

 

Pénzes-féle gitár tükörkép - C-dúr - 2. pozíció - 3

 

...amely utóbbi esetben még nagy kéz is szükséges, szerintem egész jól felhasználható.

 

3. pozíció

Ez a pozíció nagyon népszerű, mindenféle formátumban, ezért a leggyakoribb szerkezeteket további magyarázatok nélkül fel is vázolom:

 

Pénzes-féle gitár tükörkép - C-dúr - 3. pozíció - 1

Pénzes-féle gitár tükörkép - C-dúr - 3. pozíció - 2

Pénzes-féle gitár tükörkép - C-dúr - 3. pozíció - 3

Pénzes-féle gitár tükörkép - C-dúr - 3. pozíció - 4

 

Ha feladjuk az arpeggio szekvenciális elvét, azaz, hogy a hangzatot alkotó hangokat egymás után szólaltatjuk meg, akkor még többféle szerkezet alkotható. Ennek tesztelését a fenti teljes szerkezetek alapján a Tisztelt Olvasóra bízom.

 

Moll

 

Pénzes-féle gitár tükörkép - C-moll

 

1. pozíció

Az első említésre érdemes mozzanat 3-5. fekvés környékén következik be:

 

Pénzes-féle gitár tükörkép - C-moll - 1. pozíció - 1

 

A fenti szerkezet nagyon népszerű, Malmsteen is sokszor használja fel dalaiban. Néha alul redukálódik...

 

Pénzes-féle gitár tükörkép - C-moll - 1. pozíció - 2

 

...de sokszor párosul még +1 hanggal E1 húron:

 

Pénzes-féle gitár tükörkép - C-moll - 1. pozíció - 3

 

Pénzes-féle gitár tükörkép - C-moll - 1. pozíció - 4

 

Az 1. és 2. pozíció között is szoktak előfordulni a következő hibrid variációk:

 

Pénzes-féle gitár tükörkép - C-moll - 1. és 2. pozíció - 1

 

Pénzes-féle gitár tükörkép - C-moll - 1. és 2. pozíció - 2

 

2. pozíció

Szintén közkedvelt mindenféle felfutási hosszban:

 

Pénzes-féle gitár tükörkép - C-moll - 2. pozíció - 1

 

Pénzes-féle gitár tükörkép - C-moll - 2. pozíció - 2

 

Pénzes-féle gitár tükörkép - C-moll - 2. pozíció - 3

 

Pénzes-féle gitár tükörkép - C-moll - 2. pozíció - 4

 

3. pozíció

Ebben a pozícióban 3 számottevő felfutás említhető meg:

 

Pénzes-féle gitár tükörkép - C-moll - 3. pozíció - 1

 

Pénzes-féle gitár tükörkép - C-moll - 3. pozíció - 2

 

Pénzes-féle gitár tükörkép - C-moll - 3. pozíció - 3

 

Szűkített

 

Pénzes-féle gitár tükörkép - C-szűkített

 

A szűkített hármashangzat (C esetén ez C-Esz-Gesz), mint szólótechnikai elem nem nagyon szokott előfordulni. Belőle viszont nagyon könnyen tudunk egy szűkített skálát készíteni 1 kisterc hozzáadásával (C esetén ez C-Esz-Gesz-A). Ez már közkedvelt vagdalkozási forma, hiszen a neoklasszikus metál alaphangnemeiben, a harmonikus moll és a keleties fríg skála tonális építkezéseinél szűkített hármashangzat 2 helyen is megjelenik, amelyek felett a szűkített skála lehengerlően képes dübörögni.

Nézzük meg először a szűkített teljes skálát:

 

Pénzes-féle gitár tükörkép - C-szűkített teljes skála

 

Voltaképpen olyan sormintára bonthatjuk, ami nekünk tetszik. Vegyük például a bichord (1 húron 2 pengetés) hímzőmintát ...

 

Pénzes-féle gitár tükörkép - C-szűkített - bichord

 

...vagy a totálisan hadirokkant és csonka trichord-szerkezetet (1 húron 3 pengetés):

 

Pénzes-féle gitár tükörkép - C-szűkített - trichord

 

Ami azonban arpeggio-technikailag kiemelten fontos a szűkített skála esetében, az főként a felső húrokon történő sorminta:

 

Pénzes-féle gitár tükörkép - C-szűkített - felső húrokon

 

Ez a szekvenciális sorminta millióféleképpen variálható a szólózás során, ezt a nagy gitárosok folyamatosan ki is használják.

 

Bővített

 

Pénzes-féle gitár tükörkép - C-bővített

 

A bővített skála semmilyen formátumban nem szokott előfordulni a zenében. Speciális, átvezető jellegű hangzása miatt tonálisan csupán egy jól behatárolható helyre, átvezetésként lehet betenni, akkor is csak ritkán élnek vele a komponisták, ezért szólótechnikai boncolgatása felesleges.