A buzuki I.

 

Bevezetés

Hangolás

Skálarendszer

Kapcsolódó fejezetek

 

Bevezetés

Forrás - Source: en.wikipedia.org

 

Most pedig élvezzünk egy kis buzuki-alapú zenét:

 

 

A buzuki a lant-, és mandolinfélékhez tartozó, fémhúrokkal szerelt és pengetővel üzemelő, éppen ezért alapvetően szólózásra használt népi hangszer. Rendkívül hosszú nyaka láthatóan egyenletesen bundozott (és 24 bund, azaz 2 oktáv feletti!), ami azonnal egyértelművé teszi, hogy a hangszer az európai temperált hangrendszerhez tartozik, tehát alapkonstrukciója nem lehet idősebb 300 évesnél. Ellenben a hangszer teste viszonylag kicsi a nyakhoz képest, ebből azt a következtést tudjuk levonni, hogy hangzása a kis méretű rezonálótest miatt fémes és száraz. Valóban, ám egyúttal ez adja meg a buzuki jellegzetes hangzáskarakterét, amely sokszor képes felidézni az európai kultúrkörtől eltérő, azaz keleties zenei világot is.

Történetéről a magyar Wikipédián kellő részletességgel olvashatunk.

 

Hangolás

 

Míg a régi vágású buzuki csupán 6 húros volt, modern változata már 8, ám ezek különleges módon vannak elrendezve: éppen úgy, mint a 12 húros gitár esetében voltaképpen 4x2, nagyjából azonosan hangolt húrpárról beszélhetünk. Oka valószínűleg a viszonylag kis üregű rezonálótest miatt fellépő halk hangszerhangzás, amelyet húrkettőzéssel igyekeztek orvosolni. Manapság már sok buzukit látnak el hangszedővel is (pickup).

 

A 4x2 húr standard hangolása a klasszikus zeneelméleti jelölés szerint a következő:

 

cc'–ff'–aa–d'd'

 

Kis elméleti kotorászással észrevehetjük, hogy a buzuki üres húros hangjai a gitár 4 felső húrja (D4-G3-H2-E1), csupán 1 egészhanggal lejjebb. A 4x2 húr hangjainak elhelyezkedése a (majdnem teljes) temperált hangrendszerben, ahol a normál zenei A hang, azaz 440 Hz piros színnel van jelölve:

A konkrét zenei frekvenciák:

A húrok egymáshoz képesti hangközviszonyai...

...és a húrpárok egymáshoz képesti hangközviszonyai:

 

C kvart F nagyterc A kvart D

 

Kissé furcsa ez az alaphangolás egy szólóhangszer részéről, itt kell azonban megjegyeznünk, hogy léteznek alternatív buzuki-hangolások is.

 

Skálarendszer

 

Természetesen a saját fejlesztésű skálavariációs  és rendszerező szoftver, az OSIRE éppúgy alkalmas a buzuki-skálák instant megjelenítésére. Bár a legtöbb modern buzuki több mint 24 bundos (27-28 bund körüli), véleményem szerint elég, ha az OSIRE adta alapértelmezett 24 bundos tükörképekkel dolgozunk. (Az OSIRE egyébként maximum 32 bundot tud megjeleníteni.) Itt azonban kompromisszumot kell kötnünk a húrpárok megjelenítésében, hiszen mivel azok csupán egymás prímjei vagy a 2 alsó húrpár esetében oktávjai, a technikai skálaszerkezetbe nem érdemes őket duplázva belevenni. Ezért elég csupán 4 hanggal foglalkoznunk:

 

C - F - A - D

 

OSIRE-kódolásban (a szöveg a programba egy az egyben bemásolható):

 

C3F3A3D4

 

A buzuki 4 üres húrja a Pénzes-féle tükörképen...

 

 

...valamint a zongora fehér billentyűi...

 

 

...azaz a törzshangok a buzukin (voltaképpen a teljes C-dúr skála):

 

 

A skálaszerkezetekben jártasak már látják, hogy az F és A hangok (amelyek tehát egyúttal üres húrok) között fellépő nagyterc hangolási különbség a technikai skálaszerkezetet mindig eggyel jobbra () fogja tolni; ez egyébként szólótechnikailag mindig problematikus mozzanat. Lehetett volna akár ott kvart is és akkor sokkal koherensebb skálaszerkezeteket kapunk, legalábbis gitáros tapasztalatainkból ezt szűrtük le, mindenesetre ez így alakult.

 

Érdekes megközelítés a hangolás C hangról való indítása. Ezáltal a zongora fehér billentyűs skáláit a buzuki üres húrjain is tudjuk indítani...

 

 

...észrevehetjük azonban a skálaszerkezet az A húron való folyamatos jobbra tolódását.

 

Kapcsolódó fejezetek