A gitár hangolása I.

Bevezetés

   

Bevezetés

Kapcsolódó fejezetek

 

Bevezetés

 

Valójában nem szeretném szaporítani azon kiadványok tömegét, amelyek kizárólag a gitár hangolásáról adnak "holtbiztos" módszereket, sokszor nem is egészen olcsón. Az ilyen megközelítésben már elveszik a lényeg, mint sok bába között a gyerek: maga a gitározás. Az ilyen kiadványok szerzőinek inkább zongorahangolónak kéne menniük, mert ott minden magasabb hangra 3 zongorahúr jut és így jó sokáig lehet hangolgatni .

 

Mivel az emberi fül zenei érzékenységét a manapság kapható, modern hangológépek már messze megelőzik (az emberi fül képtelen centnyi akusztikai különbségeket meghallani), a leghasznosabb és leggyorsabb módszer a hangológépek használata már egészen a tanulás kezdeteitől. Ez kitűnően fejleszti a tanítvány zenei hallását, mivel segíti a fület hozzászoktatni a jól felhangolt gitárhangzáshoz.

 

Külön hallásfejlesztő gyakorlat lehet például a gitár kézi hangolása, majd utána ennek gépi ellenőrzése.

 

Ebben a fejezetcsomagban a "kötelező tananyag" ismertetése után azt szeretném megvizsgálni, hogy szerintem miért válhatott ilyenné a gitár hangolása, illetve választ keresünk számos további, a hangolással kapcsolatos kérdésre.

 

A gitár húrjai:

 

E6 - A5 - D4 - G3 - H2 - E1

 

A húrok eredeti hangmagasságukban az ötvonalas kottában csak basszuskulcsban mutathatók meg:

 

A húrok eredeti hangmagasságukban az ötvonalas kottában csak basszuskulcsban mutathatók meg...

 

Mivel a gitár úgynevezett transzponáló hangszer, az ötvonalas kottában már egy oktávval feljebb kell helyeznünk a gitárnak szánt zenei ötleteinket. Így a gitár transzponált húrjai a következők lesznek:

 

Mivel a gitár úgynevezett transzponáló hangszer, az ötvonalas kottában már egy oktávval feljebb kell helyeznünk a gitárnak szánt zenei ötleteinket. Így a gitár transzponált húrjai a következők lesznek...

 

Ezen változás miatt a hangolás konkrét zenei frekvenciái az alábbiak lesznek (a temperált hangrendszer legfontosabb hangja a 440 Hz-es normál zenei zang pirossal jelölve):

 

E6 - A5 - D4 - G3 - H2 - E1

82,406 - 110 - 146,832 - 195,997 - 246,941 - 329,627 Hz

  • Szubkontra = A0-H0

  • Kontra = C1-D1-E1-F1-G1-A1-H1

  • Nagy = C2-D2-E2-F2-G2-A2-H2

  • Kis = C3-D3-E3-F3-G3-A3-H3

  • Egyvonalas = C4-D4-E4-F4-G4-A4-H4

  • Kétvonalas = C5-D5-E5-F5-G5-A5-H5

  • Háromvonalas = C6-D6-E6-F6-G6-A6-H6

  • Négyvonalas = C7-D7-E7-F7-G7-A7-H7

  • Ötvonalas = C8

A továbbiakban a gitárra transzponáló hangszerként fogok hivatkozni, ezért főként kottalejegyzéskor az utóbbi, violinkulcsos hangtartományt használom.

 

Főleg az angolszász országokban szoktak a húrokhoz számot is rendelni; megkülönböztetésül a 2 db E húrt (vagy pedig arra utalva, hogy ez a húr az E1, azaz egyvonalas E-ként jelölt hang). Én ezt a szokást nem követtem, de idővel rájöttem, hogy praktikus (főként a kezdő tanítvány számára), mert gyakran van dolgunk valamelyik E húrral, így már én is ilyen modorban hivatkozom a húrokra.

 

A gitár (nem transzponált) húrjai a zongorán:

 

 

Láthatjuk, hogy a gitár kvart hangolású, kivéve a G3 és H2 húrok közti nagyterc hangolási különbséget. Ugyanakkor azt is észrevehetjük, hogy a gitár hangterjedelme körülbelül a zenei hangtartomány közepén helyezkedik el. Valóban, jegyezzük meg a következőt: a zongora hangtartománya majdnem lefedi a zeneileg felhasználható hangok tartományát. (Csak majdnem! A többi, lemaradt hanggal nem érdemes foglalkoznunk, mert vagy brummog vagy csipog ☺).

 

Kapcsolódó fejezetek

  1. Bevezetés

  2. A hangológép használata

  3. Különböző kézi hangolások

  4. A (hangtani) lebegés jelensége

  5. Gondolatok a gitár hangolásáról

  6. System of a Down-hangolás