Skálavariációk IIa.

A skálavariációk fordulása

 

Bevezetés

A skálavariációk fordulása

 

Bevezetés

 

A számítások birtokában elhatároztam, hogy a rendszert letesztelem haladó tanítványaimon is. Tehát arra kerestem a választ, hogy a meghirdetett matematikát egyáltalán megértik-e és tudják-e alkalmazni a skálavariációkra úgy, hogy abból értelmesen kijöjjön egy gyakorlat? Magyarán, meg tudnak-e szólaltatni egy skálavariációt, ha mondjuk rámutatok az egyik oszlop bináris számsorára: "Most akkor légy szíves játszd ezt le!"

 

Éppen akkor egy jogásznak, egy programozónak és egy közgazdásznak volt egymás után gitárórája és legnagyobb megdöbbenésemre mindhárman (nem kezdőként) 2-3 percnyi magyarázat után már mindent értettek! Ebből azt a következtetést vontam le, hogy a haladóknál már kottát sem kell bevetnem a skáláztatáshoz, hanem elégségesek a számsorok! Ez fantasztikus!

 

Köszönöm Pénzes-féle módszertan!

 

Köszönöm Pénzes-féle módszertan!

 

Azóta a skálavariációkat már a számsorokkal tanítom és eddig mindenki, társadalmi és elmebéli státusztól függetlenül, gond nélkül megértette. (Ez a skálázás a 60 perces gitárórából körülbelül 15-20 perc.)

 

Ezúton szeretném hangsúlyozni a következőket:

A skálavariációk fordulása

 

Tapasztaltabb skálázók felfigyelhettek arra, hogy nem tisztáztuk még a skálavariációk fordulását. Én már azon sem lepődöm meg, hogy ezt a teljesen emberi (azaz pszichikai) tényezőt is le tudtam modellezni matematikával.

 

Tehát ezzel a 3 dologgal:

...egy olyan szólótechnikai módszertan kaptunk, amelyre iszonyú mennyiségű, logikus alapokon álló és bármikor továbbgondolható oktatási anyag építhető.

 

Nos, ez az emberi fül hallásbeli sajátságaihoz alkalmazkodva (ez valójában az ember személyiségében nagyon mélyen lévő szimmetriaigény) kétféle lehet:

  1. ha egy teljesen kezdő tanítvány skálavariációt játszik le, akkor ösztönösen, minden magyarázat nélkül a ciklus képletét a skálaforduláskor, azaz a skála tetején megfordítja. Ez azonban bizonyos kezdő képleteknél nagyon nehéz, sőt már elmagyarázni is elég fárasztó. Ezért vezettem be a kétféle skálafordulást, amely közül az első: ha a ciklus kezdő-, és véghangja ugyanaz (0...0 vagy 1...1), akkor a ciklust a skála tetején nem kell megfordítani. Ezek a visszatérő skálavariációk. Például: 0100 0100.

  2. Ha a ciklus kezdő-, és véghangja nem ugyanaz, azaz különböző hangmagasságúak (0...1 vagy 1...0), akkor a ciklust a skála tetején meg kell megfordítani. 0...1 esetén emelkedő,  1...0 esetén csökkenő skálavariációkról beszélünk. Ez haladó szintű variációknál lehet például 0...3 (emelkedő), 2...1 (csökkenő) is, stb. Például: 012 210 (emelkedő) és 210 012 (csökkenő).

  3. Az összes csökkenő skálavariáció (1...0, 2...1, stb.) haladó szintű bizonyos ujjrendi problémák miatt. Javaslatom, hogy kezdők ne foglalkozzanak velük, nélkülük is elég gyakorlási lehetőség adódik. Például: 210 012.

  4. A legtöbb 2 hangmagasságnál magasabb skálavariáció (012, 0123, 01234, 012345, 0123456, 01234567) haladó szintű bizonyos ujjrendi problémák miatt.

Alább tehát kidolgozzuk az összes 2 hangmagasságos skálavariációt a 9 hangosokig az ismétléses variáció képlete alapján:

 

Az ismétléses variáció képlete

 

Ezek lehetnek:

Ezután minden egyes csoportból kiválasztok egy tetszőleges skálavariációt és a csoport alján .mp3 hangformátumban megmutatom. A skála -mint a legtöbb szemléltető esetben-, most is egy egyszerű pacsirtamezei G-dúr skála. A felső kép egy standard hangolású gitár, az alsó pedig négyhúros basszusgitár tükörképe:

 

Pacsirtamezei G-dúr skála

 

A metronóm taktusszáma nem lényeges, igyekeztem mindig úgy állítani, hogy a skálavariáció akusztikailag feldolgozható legyen.